A megfelelő minőségű alvás az emberi szervezet alapvető szükségletei közé tartozik. Elengedhetetlen élettani szerepe az, hogy a test mind pszichésen, mind fizikai szinten regenerálódhasson. Az alvás ezek mellett fejlődési folyamatokat is elősegíti. Ilyen a tanulás, a memória az idegrendszeri fejlődés. Az alvás során speciális metabolikus, hormonális és neuroendokrin folyamatok is elindulnak, mely a mindennapi életfunkciót támogatják. Nem is beszélve arról, hogy az immunrendszer regenerálódása is alvás közben történik.

A fentiek értelmében érthető az, hogy mennyire fontos a minőségi, jó alvás az emberek életében. Bármilyen alvászavar hosszabban tartó fennállása igen komoly problémákhoz vezethet az emberi szervezetben.

 

Mik a leggyakoribb alvászavarok?

Elég sok alvási problémát diagnosztizáltak már az orvosok. Ilyenek lehetnek az alvás alatti lábmozgások, az alvajárás, a rémálmok, az alvás alatti beszéd, fogcsikorgatás stb… De lehet időzóna-váltás szindróma, és az alvási-ébrenléti ciklus szindrómája, alvási apnoe.

 

Mik okozhatnak alvászavarokat?

Mentális, neurológiai és egyéb testi betegségekhez is társulhatnak alvászavarok. A mentális betegségek a hangulatzavarok, a pánik okozhat rossz alvást, vagy a fentiek közül rémálmokat, fogcsikorgatást, alvajárást. A neurológiai betegségekhez is társulnak alvászvarok, ilyen a demencia és a parkinson például. És az egyéb testi betegségek, mint például a fájdalmakkal járó egyéb krónikus betegségek, melyek hosszabban fennállnak okozhatnak alvási problémát.

 

Mi az alvászavar következménye?

Ha az alvás mennyisége, minősége nem megfelelő, vagy az időzítése nem optimális és ez hosszabb távon fennmarad, akkor annak a nappali életszínvonalra negatív hatással vannak. Ez megjelenhet elalvási zavarral, korai ébredéssel, átalvási nehézséggel vagy nem pihentető alvás formájában.

 

Mi az az alvási apnoe szindróma?

A pszichés és neurológiai alvászavarokat szinte mindenki jól ismeri, hiszen biztos, hogy hosszabb-rövidebb időre mindenki életében jelentkezett. Jó esetben kevés negatív tünettel. Az alvási apnoe szindrómát aránylag kevesen ismerik, pedig a gyakoriság és szövődményei miatt kiemelt jelentőségű. A légzés központi szabályozásának alvás alatti instabilitását jelenti. Ez azt jelenti egyszerűen megfogalmazva, hogy az alvás alatt légzésszünetek állnak be, így az agy oxigénhiánytól szenved. Jellemzően a felső légutak elzáródnak és hangos horkolással jár. A légzésszünetek miatt az agy adrenalint juttat a szervezetbe, hogy ébredjen fel és ennek következtében az éjszaka folyamán több mikro-ébredés jön létre, amely megakadályozza a megfelelő alvást. Emiatt nagyfokú nappali álmosság figyelhető meg azoknál az embereknél, akik ebben a betegségben szenvednek.

 

Milyen terápiák javasoltak alvászavarok esetén?

Az okok feltárására kell törekedni, mivel a legtöbb alvásprobléma leginkább valamilyen egyéb probléma tüneteként jelentkezik. Lényeges, hogy lehetőség szerint ne gyógyszerekkel és altatókkal próbáljanak megoldást találni, hisz azok nem az okot szüntetik meg és addikcióhoz vezethetnek. A mentális zavarokat mentálhigiénés szakemberrel érdemes kezeltetni, aki relaxációs technikákat, stresszkezelést, kognitív terápiást, fényterápiát stb… javasolhat. Fontos megtanulni az alapvető alvás higiénét. Az alvási apnoe-t OSAS terápiát javasolnak, amely szájba helyezhető horkolásgátló eszközök alkalmazását és alvás alatti pozícióváltást akadályozását jelentik. Súlyosabb esetben műtéti beavatkozás szükséges.